Egy férfi meg a kutyája sétálnak egy úton, mikor ráébred, Ő már halott. Emlékezett arra, mikor haldoklott és akkor hirtelen az is beugrott neki, hogy a mellette sétáló kutyus is évek óta halott. Azon kezdett el gondolkozni, vajon hova viszi őket ez az út.

Egy idő után elértek egy magas falhoz. Hosszú sétány vezetett fel a domb tetejére, ahol egy magas boltív húzódott. Mikor elsétáltak a boltívig, akkor látták a hatalmas és lenyűgöző kaput, az út pedig mintha aranyból lett volna. Megindultak a kutyával és ahogy közelebb értek, észre vettek egy asztalt, ami mögött egy ember ült. Mikor még közelebb értek, megszólalt:

- Elnézést, megmondaná, hogy hol vagyunk?
- Ez a Mennyország, uram!
- Remek! Kérhetnénk egy kis vizet?
- Természetesen, uram. Jöjjön csak be és azonnal hozatok egy pohár jeges vizet Önnek.
A kapu elkezdett megnyílni.

- Bejöhet a barátom is? kérdezte a kutyusára mutatva.
- Sajnálom, uram, de állatokat nem engedhetek be.

Az utazó gondolkodott egy pillanatig, majd megfordult és inkább folytatta az útját. Hosszú séta és újabb magas domb után elérkeztek egy földútra, ami egy farm kapujához vezetett. Ez a kapu úgy nézett ki, mint amit soha sem zárnak be. Kerítés sem volt.

Észrevettek egy fának támaszkodó embert.

- Elnézést, uram, kérhetnénk egy kis vizet?
- Persze, ott egy kút, jöjjenek be
- A barátom is bejöhet? - kérdezte az utazó, a kutyusra mutatva.
- Van egy tálka a kút mellett bólintott az idegen.

Beléptek mindketten és megtalálták az öreg kutat meg a tálat. Az utazó megtöltötte vízzel, hosszan ivott, újra töltött és letette a kutya elé. Mikor mindketten eleget ittak, visszasétáltak a férfihoz a fa mellé.

- Mi ez a hely?
- Ez a Mennyország
- Ez furcsa, egy fickó lentebb ugyanezt mondta
- Úgy érti az arany út a márvány kapukkal? Neeem. Az a pokol.
- Nem bosszantja, hogy így megtévesztik az embereket?
- Dehogy. Örülünk neki, hogy előre kiszűrik az olyanokat, akik hátra hagynák a legjobb barátjukat.