Táncolni szeretne a lelked!!!

NEVETNI KELL, ENNYI AZ EGÉSZ?

A NEVETÉS a lélek tánca!", tartja a közismert keleti böl-csesség. Nem azért nevetünk közösen, mintha mindenkinek feltétlenül jó lenne a kedve, hanem éppen azért, hogy elõfeltételek nélkül is jó kedvünk tudjon kerekedni.

Hüppokrátész, a hellén ókor orvosa ugyancsak fején találta szöget, amikor humorosnak, azaz nedvdúsnak nevezte el a jó kedélyû embertípust, noha megállapításai akkor inkább spekuláción, semmint méréseken alapultak. Azóta egyértelmûen kiderült és kutató-laboratóriumi eredményekkel is bizonyított, tudományos tény lett, hogy a nevetés valóban olyan különös belsõ nedvek, "örömhormonok" termelõdését indítja meg az emberi testen belül, mint a boldogság-érzetet keltõ endorfinok, vagy a külsõ környezet behatásainak káros következményeit semlegesítõ stressz-ellenes hormonok. A nevetés gyógyításra és megelõzésre egyaránt remek!

- Legjobb szemébe nevetni a bajnak! - szokták mondani. A magyar nyelv is õsidõk óta magában hordozza tehát a bölcs felismerést a hahota hasznos voltáról. S valóban, egyedül az ember rendelkezik a tudatos nevetés képességével. "Homo Sapiens" (Gondolkodó Ember) helyett akár a "Homo Ridens", azaz a "Nevetõ Ember" elnevezés is illene ránk. Akár ez a név is lehetne az, ami egyértelmûen megkülönböztet minket az élõvilág többi fajától, hiszen a nevetés földünk valamennyi kultúrkörében kivétel nélkül föllelhetõ, általános emberi képesség és univerzális érték. Ráadásul nem kell külön megtanulni, csecsemõkortól kezdve magától megy, mint egyfajta élettani mûködés, mint afféle fiziológiai fél-automatizmus. A nevetés szabad, ingyenes, nem kerül pénzbe. Az õszinte nevetésnek nincsen sem vallása, se nemzeti-sége, se politikai pártállása. A hahota hasonlóan hang-zik angolul, japá-nul, franciául, vagy épp magyarul, a nyelvi korlát sem akadály. A nevetés nem különböztet meg sem kasztot, se rasszot, se bõrszínt. A gond legföljebb csak az, ha túl keveset engedünk meg magunknak belõle. Márpedig a statisztika szerint a gyermekkorban átlagos napi 400 hahota helyett a felnõtt átlag ma alig 15. Eszerint egyre kevesebbet nevetünk, holott egyre nagyobb veszélyben lévõ egészségünk érdekében éppenséggel egyre többre lenne szükség.